Életrajz
A magányt kevesen bírják el, talán csak azok, akik kapcsolatban vannak a Mindenséggel. Azonban aki fest, az soha sincs egyedül.
Az én történetem
A bölcsesség kora lejárt
” Nem tudom milyen festő vagyok, de mentségemre legyen, hogy gyerekkorom óta rajzolok, festek. Sohasem birtokoltam az anatómia, a perspektíva és a színtan racionális ismeretanyagát. A tárgyak, az események, az alakok megjelenítésénél le kellett mondanom a hagyományos, megtanulható kifejezési eszközökről. Ha tanultam valakitől, akkor azoktól, akiket szeretek képeikért – a németalföldi festőktől, Boschtól, Henri Rousseau-tól, Toulouse-Lautrec-től, Chiriko-tól, Bálint Endrétől, akinek a képeit egyetemistaként láttam, aztán Dalitól és a naivaktól és a legtöbbet Csontvárytól, aki azt mondja: ‘Az ember művelődik önön magától, ha világtapasztalásra indul.” Így aztán csak az ösztöneimre, érzéseimre, a bennem felsejlő kép ábrázolására hagyatkozhattam.’ “
/Kőszegi Lajos, filozófus/
1953-ban születtem Mosonmagyaróváron, de gyermekkorom óta Alsóságinak vallom magamat, mert a Sághegy alatt nőttem fel. Mára már inkább veszprémi vagyok, hiszen itt élek és alkotok 1977 óta.
Művészi pályára nem készültem, de gimnazista korom óta részt veszek kiállításokon. A jogi egyetemi tanulmányaim óta festek fára, mert a fa, deszka állapotában is élő anyag. A fát megalapozom, majd temperával festek rá, végül lakkozom a felületet. Képeim zömében nem keretezettek, ha festek rájuk keretet, akkor azt is megfestem, akárcsak a képek oldalát.
Többnyire azt a képet próbálom megfesteni, amelyik kialakul a fejemben. Ennek ellenére születtek már illusztrációim is, így néha folyóiratok és könyvek címlapján is feltűnnek a képeim. Felkérésre készített illusztrációim néhány könyvet kívül és belül is díszítenek:
Szabó Illés: Csillagkő, Budapest 1995, Auktor Könyvkiadó I Búzás Huba: Kávéillat – korán ébredőknek, 2000 Veszprém, Baláca könyvek I Búzás Huba: Napranéző, 2003 Veszprém I Búzás Huba: Hajnali tótágasok, 2006 Budapest, Orpheusz Kiadó I Búzás Huba: Tépd le a napot, 2008 Budapest, Orpheusz Kiadó I Búzás Huba: Amerre a szél fúj, 2010 Budapest RÍM Kiadó
Magányos éjszakai festő vagyok, így nem tudok dolgozni alkotótáborban és csoportos akciókban.
1998-tól vagyok a Veszprémi Művész Céh tagja.
számszerűsítve
Munkásságom számokban
Egyéni kiállítás
Csoportos kiállítás
festmény
külföldi kiállítás
mások szerint
A festményeimről
Naív festészet
“Dr. Zongor Gábor mégis naiv festészetre adta a fejét. Teszi, mert belső szükség diktálja, mert a naivitás szellemi képesség, mint a sztoikusság, szkepticizmus, vagy cinizmus. Gábor munkálkodása kapcsán legszívesebben Nebojsa Tomasevicet, a jugoszláv naiv festészet rangos ismerőjét idézném: „a spontaneitás, humanizmus és a szabadság (a szabályok nem ismerete, vagy nem respektálása) a naiv művészet lényeges vonásai. Bármelyik alkotóelem elvesztése ezek közül a tiszta naiv művészet elhagyását jelenti.”
Mint barát, merem állítani, hogy ezek a „kellékek” azaz: humanizmus, szabadság, spontaneitás alkotó elemei Gábor jellemének és erényei munkáinak.”
Vásárhelyi János
1988. Budapest, Eötvös Klubb
Jelképrendszerek
“Zongor Gábor abszolút szuverén, önálló hanggal rendelkező, mesterségét kitűnően ismerő festő. Szemléletében van egy narratív mesélőkedv, és nagyon jellemző műveire az egymás mellé helyezett jelképrendszerek megjelenítése. Nem idegen tőle az irónia, amely olykor groteszk elemek használatával válik hitelessé. Művei alapján egy, a természeti és társadalmi folyamatokra érzékenyen reagáló, a folyamatok okairól és várható eredményeiről véleményt formáló művésznek ismerhetjük meg Zongor Gábort.”
Dr. Bereczky Lóránd
2006 Budapest, Erlin Galéria
Történelem evőkanállal
“Képeinek láttán nekünk is szárnyalnunk kell, legalább képzeletben, hogy saját világunkat felülről és oldalról is szemügyre vehessük. Lehet, hogy hálókba gabalyodunk, de ezek a hálók nem sűrű szövésűek, magunk erejéből is kikeveredhetünk belőlük, akárcsak a halak. Talán így leszünk képesek végre megenni saját történelmünket evőkanállal és esetleg meg is tudjuk emészteni.”
Czuczor Sándor
2004. Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
A merészség építőkockái
„Nem képzőművészeti elemzés tárgyai ezek a képek, hanem egy másfajta világszemlélethez vezető gondolkodás alapjai. A merészség építőkockái, amelyekből össze lehet állítani egy újfajta valóságot. Olyat, amelyről elhisszük, hogy nem szakadt el végleg tőlünk, nem idegenedett át egy másik, rideg dimenzióba. Zongor Gábor olyan világról mesél, amelyről még merjük hinni, hogy tudjuk alakítani. Olyan világról, ahol a sorssal időtlen idők óta folytatott játékban nekünk is van esélyünk a nyerésre, de legalábbis beleszólásra. Csak merjünk hinni az álmainknak!”
Szigethy András
író, újságíró
Meseországban
„Sajátosan izgalmas az az út, amelyen Zongor Gábor jár. Nem értelmezhető, nem magyarázható az ezredvégre kialakult művészeti és esztétikai törekvésekkel, mivel más a viszonya a művészethez, más a viszonya a világhoz.
Az álomszerűségen túl vagy azzal egyidőben tárgyiasult a képi mese, Meseországban a történet időtlenné válik. Talán múlt, talán jövő. A nézőnek kell eldöntenie, vagy hagynia kell magát belesodródni abba a világba, ahol a dolgok elveszítik eredeti jelentésüket.”
Horváth Lajos
festőművész
A válasz itt van előttünk
„Az örök kérdés: mire festeni, és mivel, és hogyan, na meg persze mit? Gábor a technológiai problematikát zseniálisan megoldotta azzal, hogy képei hordozójául a jó fajta bakonyi száraz 2-3 cm vastag falemezt, deszkát választotta és erre fest temperával. Mindkét anyag bizonyítottan időtálló, mivel művészettörténetünk legrégibb táblaképei is így készültek. És az örök kérdéssorozat második része, hogy hogyan és mit festeni, elméletileg megválaszolhatatlan. Ezt nem tanítják a főiskolákon, ennek megválaszolására ecsetet kell ragadni. Zongor Gábor ezt megtette és a válasz itt van előttünk.”
Szajkó István
festőművész
képgaléria
Nézz körül a festményeim közt
24 különböző téma alapján tárom eléd a képeimet. A galériában az évek során készült több száz alkotásom közül, sajnos nem lehet mindet látni. Indulj velem egy sétára a történetek, a jelképek, a színes alakok és a valósággal vegyes képzelet birodalmába.
Zongor Gábor festőművész
“painting with love design with care”